Röviden az enyhítő és súlyosító körülményekről.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért kap valaki jóval enyhébb vagy akár súlyosabb büntetést, mint egy másik, látszólag pontosan ugyanolyan bűncselekményt elkövető személy.
Csak példaként említve, a rablás bűntett alapesetének elkövetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, mely időintervallum elég széles, bár jócskán vannak ennél nagyobb időszakot átfogó keretek is.
Mivel a jog által előírt szabályokon a bíró nem léphet át, önkényesen nem dönthet a szankciókról - hiszen a büntetést a büntető törvénykönyvben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez – szükség van olyan meghatározásra, melynek kiindulópontja határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a középmérték, mely annak alsó és felső határa összegének fele. Példánknál maradva, a rablás bűntett alapesetét elkövető tettes középmértékként 5 év ((2+8)/2) szabadságvesztésre számíthat. Ettől azonban az ítéletek többsége jellemzően eltér.
Mi okozhatja ezt az eltérést, mi alapján mérlegelhet a továbbiakban a bíró?
Jelen rövid cikkben a teljesség igénye nélkül az un. enyhítő és súlyosító körülményeket vizsgáljuk meg, melyek talán a legtöbbet hivatkozott mérlegelési alapok.
A büntetéskiszabási tényezőket nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni, azonban szükséges olyan általános iránymutatás, mely - ha nem is véglegesen, de hosszabb távon - felsorakoztatja mindazt, aminek felderítését és értékelését a bíróságoktól indokoltnak tartja.
A Kúria Büntető Kollégiuma szem előtt tartva az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (92) 17. számú, a büntetéskiszabás egyöntetűségéről szóló Ajánlását, s megőrizve a bírói gyakorlat több évtizedes tapasztalatát, a büntetéskiszabás aránytalanságainak megelőzése érdekében a súlyosító és enyhítő körülmények értékeléséről megalkotta az 56. BK véleményt, mely megfelelő alapot ad a mérlegeléshez.
Felsorolás jellegűen tekintsük tehát át a középmértéktől eltérő mérlegelésre okot adó lényegesebb körülményeket.
- A büntetlen előélet – bizonyos kivételekkel - enyhítő körülmény. Alig van viszont jelentősége olyan esetben például, amikor a büntetlen személy hosszabb időn át sorozatosan követett el bűncselekményeket.
- A fiatalkor – az általános vélekedéssel szemben - nem enyhítő körülmény, ilyennek értékelhető azonban, ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő életkort nem sokkal haladta meg.
- Az idős kor - a vele rendszerint együtt járó testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképesség-csökkenés miatt - enyhítő körülmény (általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet így értékelni).
- Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti.
- Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (pl. emberölés, testi sértés stb.).
- A beszámítási képesség korlátozottsága enyhítő körülmény.
- Az, hogy az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, a büntetés kiszabásánál általában enyhítő körülmény lehet.
- Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.
- A tevékeny megbánás a büntethetőséget megszüntető ok, illetve lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését. Egyébként is enyhítő körülmény, ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégített.
- Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet.
- A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.) enyhítő körülmény lehet.
- Az elkövető önfeljelentése is enyhítő körülmény. Különös a nyomatéka, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette. Enyhítő hatású az is, ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében.
- A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, és a részbeni beismerés is az lehet. Nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű; ilyen esetben a cselekmény egészére kiterjedő beismerésnek a bűnösség részbeni tagadása mellett is enyhítő hatása van. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége.
- Büntetést enyhítő hatása van annak, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. Különös nyomatéka lehet akkor, ha katona az elöljárója vagy a feljebbvalója ráhatására vagy parancsára cselekedett.
- A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyenként értékelhető a részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés, a jogtalan eljárás; a közlekedési bűncselekményeknél a sértett együtt ható okot jelentő szabályszegése.
- A sértett megbocsátását enyhítőként lehet értékelni, különösen akkor, ha annak folytán a bűncselekmény miatt megromlott viszonyok helyreálltak.
- Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült.
- Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége, a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérlete enyhítő körülmény.
- A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás ugyanakkor enyhítő körülmény lehet.
- A katonai ítélkezésben enyhítőként vagy súlyosítóként egységesen kell értékelni az elkövetőnek a szolgálati idő alatt tanúsított magatartását; ezen belül az egyik oldalon a kitüntetések, dicséretek, jutalmak és elismerések, a másikon az érvényben levő fenyítések száma és súlya jön figyelembe. Enyhítőként értékelendő, ha az elkövető a cselekmény végrehajtása és elbírálása között kimagasló helytállást tanúsított. Ezzel szemben a terhére kell értékelni, ha ezen idő alatt fegyelemsértést valósított meg.
- Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott - élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni - bűncselekmények esetében.
- Az iszákos életmód súlyosító körülmény, ha agresszivitással párosul és az együttélési szabályok sorozatos megszegését eredményezi.
- A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése.
- Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe súlyosító körülmény.
- Súlyosító körülmény az elkövető cselekmény után tanúsított elvetemült magatartása.
- A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál.
- A büntetett előélet és az a ha az elkövető visszaeső súlyosító körülmény.
- Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény.
- Súlyosító körülmény, ha az elkövető a felkészültségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel.
A felsoroltakon kívül az eset összes körülményének mérlegelését követően további enyhítő és/vagy súlyosító körülmények fennállása is megállapítható, hiszen a büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni.
Irodánk a fenti és az esetlegesen fennálló egyéb körülmények feltárásában, értékelésében is segítségére lehet.
Amennyiben az Önnel kapcsolatban folytatott büntetőeljárásban jogi képviseletre, védelemre van szüksége keressen minket bizalommal!
