A közúton és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedés szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (továbbiakban KRESZ) találjuk.
A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles - többek között - úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
Előfordulhatnak azonban olyan forgalmi helyzetek, amelyek veszélyfaktora magasabb a közlekedésben általában megszokottnál, ezáltal indokolják a fokozott óvatosságot. A teljesség igénye nélkül ilyen például:
A KRESZ fogalmai között a fokozott óvatosság kifejtését, magyarázatát nem találjuk. Azt a rendelet függelékeiben sem határozzák meg, de ismerete fontos.
A fokozott óvatosság az esetleges veszélyhelyzet észlelésére és elhárítására való fizikai és pszichés felkészültség állapotát jelenti. Alkalmazása egyes meghatározott – az átlagosnál fokozottabb veszéllyel járó - forgalmi műveletek végrehajtásához köthető.
Első fázisa a forgalmi helyzet gondos felmérése (melyben a terület huzamosabb ideig megfigyelése feltételezett), majd szinte vele egy időben a cselekvésre történő pszichikai felkészültség (a vezető reakcióra felkészült állapota), majd a helyzetnek megfelelő cselekvés kell következzen (a kötelezett teremtse meg a hárítás esetleges feltételeit).
A fentieken túl tipikus példák még, ha valaki haladása során záróvonalat kényszerül átlépni, vagy tiltott helyen parkoló jármű miatt a kikerülést a baloldal igénybevételével kénytelen végrehajtani.
Ahol tehát a fokozott óvatoság megkövetelt, ott elvárható, hogy a járművezető a veszélyhelyzetet késedelem nélkül hárítsa, és az is, hogy az észlelési és cselekvési képessége az elvárt maximumon - 0,7 mp – teljesüljön.
Mindezek mellett a fokozott óvatosság megköveteli azt is, hogy a járművezető megteremtse az esetleges veszély elhárításának optimális forgalmi feltételeit. Ez lehet például az általában elvártnál nagyobb oldal távolság, követési távolság, vagy a sebesség csökkentése, amit azonban a fokozott óvatosság alkalmazása önmagában és közvetlenül nem követel meg és nem is azonos a fékezési vagy megállási kötelezettséggel, inkább az adott közlekedési szituációnak megfelelő fokozott körültekintéssel megválasztott sebességet foglalja magába. Ugyanakkor a veszélyhelyzet elhárítása feltételeinek megteremtése általában csak a sebesség mérséklésével valósítható meg.
A fokozott óvatosság tartalma a közlekedési szabályok és a gyakorlati elvek által meghatározott, nem tágítható korlátlanul olyan elvárások támasztásával, amelyekhez a járművezető a helyzetnek megfelelően nem igazodhat.
Önmagában tehát az a körülmény, hogy a fokozott óvatosságot előíró közlekedési helyzetben baleset történt nem jelenti automatikusan a fokozott óvatosság megsértését. Jó példa erre a Kúria egyik döntése, mely lényegében kimondja, hogy a fokozott óvatosság kötelezettsége mellett sem állapítható meg a járművezető felelőssége, ha a gyalogos olyan magatartást tanúsít amire a vezetőnek nem kell számítani.
A fokozottabb veszéllyel járó forgalmi helyzetben, illetve annak megoldásában szükséges a fokozott óvatosság alkalmazása.
Amennyiben a fokozott óvatosságot megkövetelő forgalmi helyzetben mégis baleset történik, abban az esetben fontos részletesen elemezni az incidensben résztvevők cselekvőségét és az egyéb körülményeket a felelősség megállapítása vagy kizárása érdekében, melyek feltárásában, értékelésében a segítségére lehetünk.
További kérdéseivel keressen bizalommal!
Ezt a honlapot dr. Szellák Norbert, a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt az alábbi honlapon találhatók: https://www.mük.hu. Felhívom szíves figyelmét, hogy ezen az internetes honlapon elérhető tartalmak és információk kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, nem minősülnek sem jogi vagy egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak, ezen információk átadása nem hoz létre ügyvéd-ügyfél jogviszonyt az ügyvédi iroda és a honlap látogatója között és nem helyettesíti a személyes konzultációt. A tartalmak aktualitása a jogszabályok és a joggyakorlat változásának függvényében alakulhat.