A sértett jogai a büntetőeljárásban

Sértetti jogok a büntetőeljárásban

Jellemzően kevés szó esik egy büntetőeljárás során a sértett jogairól.

Az eljárásban részt vevő személyek felsorolásában is „csak” a negyedik helyen szerepel, azonban jogai rendkívül széles körűek, melyhez képest kötelezettségei elenyészők, bár megsértésük szankciókkal járhat.

A sértett legfontosabb jogai és kötelezettségei – teljeskörű felsorolás nélkül – az alábbiak.

A sértett jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, a perbeszédek során felszólaljon, a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és a törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel. Az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a sértettet tájékoztatnia kell a nyomozás elrendeléséről, ha a személye és elérhetősége ismert.

Jogosult továbbá, hogy az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – bizonyos kivételekkel – megismerje. Fontos azonban, hogy az ügyirat megismerését a hatóság alapvetően indítványra köteles biztosítani. A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is. A megismerés joga, illetve a megismerésnek az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével történő biztosítása nem korlátozható az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és a szakvélemény vonatkozásában. A hatóság az iratok megismerését határozattal korlátozhatja, azonban a határozat ellen jogorvoslat lehetséges, mely szintén a törvény által biztosított jog.

Fontos, hogy a sértett jogosult arra, hogy a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

A sértett segítő – többek között meghatalmazott képviselő - közreműködését veheti igénybe, valamint polgári jogi igényét az eljárásban érvényesítheti, felléphet bizonyos feltételek mellet magánvádlóként, pótmagánvádlóként. Bizonyos esetekben a sértett jogosult lehet sérelemdíjra is, amelyet amennyiben a polgári jogi igény érvényesítését a bíróság egyéb jogi útra utasítja polgári peres eljárásban érvényesíthet, valamint közvetítői eljárást indítványozhat.

A polgári jogi igény biztosítása céljából zár alá vételnek a vádemelés előtt a sértett indítványára akkor van helye, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát bejelentette és a bejelentés tartalmazza a jogszabály által előírtakat.

A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

A sértett jogosult arra is, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben például a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a sértett kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.

A hatóság a sértett vonatkozásában különleges bánásmódot rendelhet, illetve rendel el. Ennek keretében például fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az egészségügyi adatait és a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett személy magánéletének kímélete érdekében és bizonyos feltételek fennállása esetén védelemben részesítheti.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság indítványra elrendeli, hogy a sértett, vagy segítőjének a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.

A sértett az eljárás elhúzódása miatt kifogást terjeszthet elő, ha a törvény a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket.

Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő.

A jogokkal szemben sértett köteles

a) az eljárási cselekményeken - a szakértői vizsgálatot is ideértve - a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint részt venni,

b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét és - a változást követő három munkanapon belül - ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Amennyiben az Önnel kapcsolatban folytatott büntetőeljárásban jogi képviseletre van szüksége a teljeskörű tájékoztatás érdekében keressen bizalommal!