Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) irányadók a dr. Szellák Norbert ügyvéd (a továbbiakban: Ügyvéd) részére adott megbízás teljesítésére, amennyiben a Megbízó és a megbízott Ügyvéd (a továbbiakban: Megbízott) külön ügyvédi megbízási szerződésben ettől eltérően nem rendelkeznek.
AZ ÜGYVÉD AZONOSÍTÓ ADATAI
Név: dr. Szellák Norbert
Székhely: 1051 Budapest, Hercegprímás utca 7. III. 7/b.
Kamara: Budapesti Ügyvédi Kamara (1055 Budapest, Szalay utca 7.)
Kamarai azonosító száma: 36078292
Adószám: 49050501-2-41 (közösségi adószám: HU49050501)
Telefon1: +36 20 4441228
Telefon2: --
E-mail1: iroda@szellakugyvediiroda.hu
E-mail2: drszellaknorbert@gmail.com
Honlap: www.szellakugyvediiroda.hu
A MEGBÍZÓ
Aki az ügyvédi tevékenységet, jogi szaktudást igénylő feladatra megbízást ad és ennek ellátásáért megbízási díjat fizet az Ügyvéd részére a megbízási szerződésben rögzítettek szerint.
A MEGBÍZOTT
Aki a Megbízó által rábízott ügyvédi tevékenység, jogi szaktudást igénylő feladat ellátására legjobb tudása szerint köteles.
A jelen ÁSZF alkalmazása során Felek alatt dr. Szellák Norbert ügyvéd és a Megbízó értendő.
AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI FELTÉTELEK HATÁLYA
4.1. Jelen ÁSZF rendelkezései kiterjednek az Ügyvéd és a Megbízó közötti minden szerződéses kapcsolatra – ideértve az állandó megbízást is – amelynek keretében az Ügyvéd tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a megbízás alapján. Az ügyvédi megbízás tárgya lehet (a továbbiakban: ügy):
jogi képviselet ellátása;
büntetőeljárásban védelem ellátása;
jogi tanácsadás;
okiratszerkesztés, a szerkesztett okirat ellenjegyzése, papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakítása;
letét kezelése (kizárólag az alap megbízás keretében).
4.2. Amennyiben az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött külön megbízási szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi tekintendő irányadónak.
4.3. Az Ügyvéd biztosítja, hogy a Megbízó az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításainak tartalmát megismerje. Ennek érdekében a megbízási szerződés megkötésekor az Ügyvéd a hatályos ÁSZF tartalmát okirati formában a Megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi vagy a Megbízó részére egyéb módon elektronikusan hozzáférhetővé teszi. Az átvétel aláírásával, a megbízási szerződés aláírásával vagy okiratszerkesztésre vonatkozó megbízás esetén az okirat aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezőnek elfogadta. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó kapcsolati e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-et az Ügyvéd a honlapján közzéteszi és ott folyamatosan elérhető ügyfelei számára.
4.4. A Megbízó és az Ügyvéd jogviszonyában az ügyvédi megbízás minden esetben szabad megállapodás tárgya azzal, hogy alkalmazni kell rá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. (a továbbiakban: Üttv.) rendelkezéseit.
A MEGBÍZÁS
5.1. Az ügyvédi megbízás akkor jön létre, ha a felek írásban megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. [Üttv. 28.§ (4) bek.] A tanácsadási, konzultációs megbízás írásba-foglalása mellőzhető. A megbízásban nem szabályozott kérdésekben jelen ÁSZF rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
5.2. Az Ügyvéd nem köteles a Megbízó által felkínált megbízást elfogadni, ezen döntését nem köteles megindokolni.
5.3. Az Ügyvéd a Megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján köteles a Megbízó jogai és jogos érdekei érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, lehetőség szerint az ellenérdekű felek közötti jogvita megegyezéssel történő lezárására, illetve az igazságszolgáltatásban történő közreműködésre. [Üttv. 1. §]
5.4. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az Ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. [Üttv. 1.§ (5) bek.]
5.5. A képviseleti megbízás, büntetőeljárásban védelem ellátása – a megbízási szerződés jellegéből eredően – az Ügyvéd részéről nem jelenti a Megbízó számára a pozitív végeredmény garantálását, így Megbízó tudomásul veszi, hogy a megbízási szerződés nem eredménykötelem, az Ügyvéd nincs ügydöntő helyzetben.
5.6. Az Ügyvéd az ügyet a Megbízó tényelőadásainak megfelelően, annak figyelembevételével látja el. A büntetőeljárásban történő védelem ellátása során az Ügyvéd a Megbízó tényelőadásához kötve van. Az Ügyvéd a Megbízó tényelőadását írásban rögzíti. A Megbízott – Megbízó kikötésének hiányában - fenntartja magának a jogot, hogy Megbízóval egyeztetett jogi álláspontját milyen formában, milyen eszközökkel és milyen stílusban jeleníti meg.
5.7. A Megbízó felel az általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért.
5.8. A Megbízó tudomásul veszi az Ügyvéd azon tájékoztatását, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia kell az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével, és az eltérő jogalkalmazás kockázatával.
5.9. Az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő jogalkalmazás kockázatát – az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja. Megbízott tájékoztatja Megbízót, hogy kizárja felelősségét a hatóságok mulasztása, vagy határidő túllépése miatt keletkezett károkért, másrészt az ügyben érintett harmadik személyek határidőben történő teljesítését kizárólag a jogszabályok biztosította keretek körött (indítvány, panasz, észrevétel, kifogás…) érvényesítheti.
5.10. Az ügyvédi megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a szükséges intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványok benyújtását, illetve ezeknek a tartalmát, sorrendjét és esedékességét külön megbízói utasítás hiányában az Ügyvéd határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvéd jóváhagyásával kezdeményezhet. A Megbízó vállalja, hogy a megbízás időtartama alatt mást nem bíz meg az ügyletben történő közreműködésre.
5.11. Felek kizárnak minden olyan tevékenységet, amely ellentétes a Megbízó jogos érdekével.
5.12. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítési helye – az ügyvédi megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az Ügyvéd irodája. Az Ügyvéd a Megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel.
5.13. Az Ügyvéd a megbízást alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, helyettes ügyvédje vagy akár más ügyvédi iroda, ügyvéd közreműködésével is teljesítheti, kivéve, ha ezt a Megbízó az egyedi megbízási szerződésben kifejezetten kizárta. A Megbízott köteles a helyettes ügyvédet a szükséges tájékoztatással ellátni, munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el. A közreműködő ügyvéd (ügyvédjelölt) a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jogosult valamennyi eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételére, hatóság, bíróság előtti eljárásra, helyettesítőként tárgyaláson való részvételre.
5.14. Az ügyben mindkét fél részéről a médiumok felé nyújtandó esetleges tájékoztatás kizárólag felek egymással történő előzetes egyeztetését követően valósulhat meg.
MEGHATALMAZÁS
6.1. Amennyiben az ügyvédi megbízás teljesítéséhez a Megbízó képviselete is szükséges, a Megbízó meghatalmazást ad a Megbízott részére. A képviseletre vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az Ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is.
6.2. A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a Megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is. A Megbízó részére történő pénz, vagy vagyontárgy átvételéről a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell.
6.3. A meghatalmazás a Megbízott döntése alapján bármikor korlátozható, illetve visszavonható.
6.4. A meghatalmazás a megbízási szerződésben rögzített ideig hatályos.
7.1. Az eljáró Ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját közreműködésével jött létre.
7.2. Az okirat ellenjegyzése során az eljáró Ügyvéd az Üttv-ben írottak szerint jogosult a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja személyazonosságának ellenőrzésére.
7.3. Az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha
a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.
8. IRATOK ÁTVÉTELE
8.1. Az Ügyvéd a Megbízótól átvett vagy a Megbízót megillető iratok átvételéről a Megbízó kifejezett kérésére ad elismervényt. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – a 8.2 pontban meghatározott kivétellel – az Ügyvéd a megbízó kifejezett kérésére, külön megállapodás szerint köteles kiadni.
8.2. Az Ügyvéd nem köteles kiadni a megbízással kapcsolatos fogalmazványait, a Megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
9. A LETÉTKEZELÉS SZABÁLYAI
9.1. Az Ügyvéd az ügyvédi letétet
a megbízás teljesítéseként,
a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére kezelhet, továbbá
a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
9.2. A letéti szerződést írásba kell foglalni.
9.3. Az Ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe az Üttv. eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
9.4. A letétkezelésre a mindenkori a Magyar Ügyvédi Kamara letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló szabályzata, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.
10. PÉNZ, EGYÉB ÉRTÉK ÁTVÉTELE
10.1. Az Ügyvéd köteles a Megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a Megbízót haladéktalanul értesíteni.
11. A MEGBÍZÓ JOGAI
11.1. A Megbízó az ügy állásáról és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást, az ügyében előre, írásban egyeztetett időpontban pedig konzultációt kérhet.
11.2. Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan megbízást, amely Megbízójának érdekeivel ellentétes. Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan megbízást, amellyel összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi Megbízója ehhez írásban hozzájárult.
11.3. A Megbízó a megbízási szerződést írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
12. ÜGYVÉDI MUNKADÍJ (MEGBÍZÁSI DÍJ)
12.1. A Megbízó az Ügyvéd szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.
12.2. A Felek a megbízási díjat szabadon határozzák meg. A munkadíjra, az esetleges költségekre vagy annak egyes tételeire az egyedi Megbízási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ügyvéd pro bono ügyet vagy részmegbízást kizárólag előzetes írásos megbízási szerződés alapján vállal. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét a szolgáltatás visszterhességére. Amennyiben a Megbízási szerződés a megbízás valamely részfeladatára nem tartalmaz ügyvédi megbízási díjat, úgy azt a részfeladatot (beleértve bármely, az üggyel kapcsolatos ügyintézést, továbbá az e-mailek, telefonhívások, üzenetek fogadását is) – az Ügyvéd vállalása esetén – bruttó 50.000, -Ft (azaz bruttó ötvenezer forint) /óra díjon számolják el a felek egymás között. Minden megkezdett óra egy egész órának minősül. Az Ügyvéd a Megbízó részére, annak előzetes kérésre árajánlatot küld.
12.3. A megbízási szerződésben a felek költségátalányban is megállapodhatnak. A megbízási szerződésben rögzített megbízási díj kizárólag az adott feladatra vonatkozó ügyvédi munkadíjat tartalmazza. Nem tartalmazza azonban a feladat ellátásával kapcsolatosan felmerült összes költséget, amelyre az Ügyvéd igényt tarthat, amely esetben a Megbízó azt – előzetes tájékoztatást követően - köteles részére megtéríteni. A teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele
a) a Megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint
b) az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott.
12.4. Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj (sikerdíj) annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.
12.5. Az Ügyvéd az általa teljesített szolgáltatásról, konzultációról (legyen az akár emailben akár telefonon, vagy egyéb módon) a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és a számlázás alapja. A felmerült munkaórák elszámolása során minden megkezdett óra 1 (egy) órának számít. Megbízott jogosult minden telefonos konzultáció havi 11. percétől (az első 10 perc ingyenes) bruttó 1.270 (ezerkétszázhetven) forint/megkezdett perc díjat kiszámlázni. A telefonos konzultációk havonta, minden tárgyhót követő 10. napjáig kerülnek kiszámlázásra 15 napos fizetési határidővel.
12.6. Folyamatosan teljesített szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a számla szerinti fizetési határidő. Az Ügyvéd – amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi szolgáltatását 8 (nyolc) napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó évi 15 %-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. Banki átutalással történő fizetés esetén a megbízási díj az Ügyvéd bankszámláján történő jóváírással minősül teljesítettnek.
12.7. Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének elmulasztása esetén az Ügyvéd 15 (tizenöt) napos felmondási idővel jogosult a megbízási szerződés felmondására, ezt követően díjigényét Megbízóval szemben minden esetben az adekvát jogi eljárásban érvényesíti.
12.8. A Megbízó javára átvett pénzből – a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a Megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, az Üttv. 31. §-ban felsorolt esetekben.
12.9. Az Ügyvéd köteles a munkadíjról a megbízó részére olyan elszámolást adni, amely alapján a bíróság megállapíthatja és másik felet kötelezheti a perköltség megfizetésére. Az Ügyvéd kizárja a felelősségét arra az esetre, ha a bíróság alacsonyabb összegű perköltséget ítélne meg, mely kizárást a Megbízó elfogad.
12.10. Az ügyvédi megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket, szakértői és egyéb költségeket, egyéb díjakat a Megbízó ellenkező megállapodás hiányában maga fizeti ezek előlegezésére és teljesítésére az Ügyvéd nem köteles.
12.11. Amennyiben az ügyvédi megbízás annak teljesítése előtt szűnik meg, az Ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja. Az Ügyvéd tájékoztatja Megbízót, hogy az ügyvédi megbízás gondossági és nem eredménykötelem, ezért az Ügyvéd alapvetően az ügyvédi megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre (Ptk. 6:276.§ (1) bekezdés).
12.12. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. Az így megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Amennyiben a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltak szerint állapítja meg.
12.13. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a közigazgatási- és bírósági eljárásban a vonatkozó jogszabályok feltételei szerint személyes költségmentesség, illetékfeljegyzési jog illetheti meg, amelyről erre irányuló külön kérelemre a Megbízó által csatolandó okiratok, igazolások, nyilatkozatok alapján az eljáró hatóság, bíróság dönt.
A jogszabályi rendelkezések alapján a tárgyuk miatt költség- vagy illetékmentes, feljegyzési jogos eljárásokban a Megbízót a jogszabály rendelkezése alapján illeti meg ilyen kedvezmény (pl. tartásdíjperek, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek). A kérelmet a Megbízó köteles kitölteni és határidőben átadni Megbízott részére, aki nem vállal felelősséget annak kitöltése és mellékleteinek hiányossága tekintetében.
13. ÜGYNYILVÁNTARTÁS ÉS IRATKEZELÉS
Az Ügyvéd a megbízás alapján ellátott ügyekről az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyfelek jogainak védelme érdekében nyilvántartást vezet. Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
– az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
– az ügyfél nevét,
– az ügy tárgyát,
– a megbízási szerződés létrejötte időpontját és amennyiben rendelkezésre áll
– az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.
Az Ügyvéd a meghatározott adatokat a jogszabályokban foglalt ideig kezeli és őrzi meg, melyről a Megbízót külön kérésére egyedileg tájékoztatja.
14. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
14.1. A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvéd részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.
14.2. Az Ügyvéd adatkezelésére, a Megbízó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. (Üttv.), valamint a kapcsolódó Európai Uniós rendeletek (alapvetően az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (GDPR)) az irányadóak.
14.3. Az adatszolgáltatás önkéntes. Amennyiben a Megbízó megtagadja a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatást, az Ügyvéd a megbízást visszautasítja.
14.4. Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése, a Megbízóval való kapcsolattartás és kommunikáció.
14.5. A Megbízó hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatai a következők:
Név, szervezet-, ill. cégnév és a képviselő neve, azonosításához szükséges egyéb adatok
Lakcím, székhely, telephely
Telefonszám, Mobil telefonszám, E-mail cím, a Megbízó személyes iratainak azonosítószáma.
14.6. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy a kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását az Infotv. rendelkezései szerint vélelmezni kell.
14.7. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése.
14.8. A személyes adatokat – az ügyvédi titok védelme alatt – megismerheti az Ügyvéd alkalmazottja (pl. alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, asszisztense), a közreműködő ügyvéd – de rajtuk kívül az Ügyvéd a Megbízó személyes adatait harmadik személy részére nem adhatja át, nem teheti hozzáférhetővé – kivéve a törvényben előírt eseteket. Nem jelenti a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, ha a megbízás teljesítéséhez szükséges e személyes adat közlése, feltüntetése.
14.9. Az Ügyvéd jogosult a megbízó címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni.
14.10. A Megbízó jogosult megismerni minden olyan adatot, amelyet az Ügyvéd a személyével kapcsolatban kezel.
14.11. Az Ügyvéd gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.
14.12. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Pmt.) megjelölt személyes adatokat az Ügyvéd – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni.
14.13. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, illetve a képviseletében eljáró természetes személyt, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggésben az Infotv.-ben írtak szerint jogosult tájékoztatást kérni az adatainak kezeléséről, helyesbítéséről, törléséről, illetve joga van a bírósági jogérvényesítéshez és sérelemdíj követeléséhez.
14.14. Megbízó adatvédelmi szabályzata honlapján az alábbi helyen elérhető:
PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
15.1. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Ügyvéd a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt, valamint jogszabályban meghatározott egyéb esetekben köteles a természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó Üttv.-ben meghatározott adatokat igényelni.
15.2. Az adatigénylésért ebben az esetben nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.
AZ ÜGYVÉD TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE
16.1. Az Ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, információt és adatot illetően, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A Megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség az Ügyvéd alkalmazottjaira megfelelően irányadó. [Üttv. 9. §. (2) bek]
16.2. Titoktartási kötelezettség terheli azokat is, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak.
16.3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni.
16.5. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.
16.6. A titoktartási kötelezettségek alóli kivételekre az Üttv. irányadó.
AZ ÜGYVÉD FELELŐSSÉGE
17.1. Az Ügyvéd a tevékenysége ellátása során polgári-, büntető- és fegyelmi felelősséggel tartozik. Az Ügyvéd a tevékenysége során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel, azaz köteles a tevékenysége során másnak jogellenesen és vétkesen okozott kárt megtéríteni.
17.2. Az Ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik. Az Ügyvéd a kártérítési felelősségét a kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegéig (15.000.000 (tizenötmillió) forint/káresemény) korlátozza, ezt meghaladóan pedig kizárja. (Üttv. 28. § (6) bekezdés: Ptk.6:152.§). Az ügyvéd a kötelező biztosítással a MÜBSE biztosítónál rendelkezik.
17.3. Az Ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
17.4. Az Ügyvéd a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja.
17.5. A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) éven belül elévül.
17.6. Megbízott nem vállal továbbá felelősséget Megbízó illeték és egyéb eljárási díj megfizetési kötelezettségének elmulasztásából és/vagy késedelmes teljesítéséből adódó károkért és késedelemért, valamint Megbízó által szolgáltatott téves és/vagy valótlan adatokból származó kárért .
ÉRTESÍTÉSEK
18.1. Az Ügyvéd a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó a megbízási szerződésben megadott részére. Az Ügyvéd nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.
18.2. Az Ügyvéd által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvéd postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.
18.3. Az elektronikus úton – a kapcsolattartásra a megbízási szerződésben megadott e-mail címre - küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok, beadványok, hivatalos iratok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. Az Ügyvéd által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldést követő munkanap 16. órája. A Megbízó tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést az Ügyvéd rögzíti és tárolja, amelynek megőrzési időtartama 5 év. A Megbízó az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Megbízó elfogadja az Ügyvéd számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára és tartalmára vonatkozóan.
18.5. Amennyiben az értesítés postai úton és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. Az Ügyvéd jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 5 (öt) munkanapon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.
18.6. A Megbízó a megbízási szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a kapcsolattartásban képviseletében közreműködnek, a megnevezett személyek felé Megbízottat a titoktartás alól – amennyiben ettől eltérően nem rendelkezik – felmenti.
18.7. Az Ügyvéd részéről a Megbízóval való kapcsolattartásra az alkalmazottai és közreműködői jogosultak.
18.8 Megbízó tudomásul veszi, hogy Megbízottal a kapcsolatot elsődlegesen e-mail, másodlagosan telefonhívás útján tartja, így a közösségi média felületeken (Messenger, Viber, Facebook, Instagram stb.) és SMS-ben küldött üzenetek a felek között joghatás kiváltására nem alkalmasak, ezeken a platformokon küldött üzenetekre Megbízott nem köteles válaszolni vagy intézkedést tenni.
18.9 Megbízó tudomásul veszi, hogy Megbízott Facebook oldalt, és weboldalt üzemeltet, melyen a tevékenységet érintő közleményeket is megjelentet, Megbízó a tájékoztatás ezen formáját elfogadja.
A MEGBÍZÁS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE
19.1. Az Ügyvéd a Megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 (tizenöt) nap. Az Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
19.2. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
19.3. Az Ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
19.4. A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a következő esetekben:
a megbízás teljesítésével,
a felek megállapodása alapján;
az Ügyvéd vagy a Megbízó halálával,
a Megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
az Ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.
19.5. Az Ügyvéd köteles a Megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20.1. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy ezen Megbízási Feltételek (Általános Szerződési Feltételek) aláírása előtt – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – jogában áll bármely feltételtől eltérni, valamint a szerződés elfogadását követő 8 napon belül igényei szerinti módosítását írásban kérni és ez alapján lehetősége van ennek megfelelő megbízást kötni.
20.2. A Megbízó kijelenti, hogy ezen ÁSZF-et teljes terjedelmében elolvasta, értelmezte és alapos megfontolása után kijelenti, hogy eltérést nem kér, azokat – figyelemmel az egyedi megbízási szerződés rendelkezéseire is – módosítás nélkül elfogadja.
20.3. A Felek ezen ÁSZF elolvasása és kellő értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták. A Megbízó a külön iratban rögzített megbízási szerződés aláírásával igazolja, hogy ezen ÁSZF okirat egy példányát átvette, annak tartalmát az átvételt megelőzően megismerte, az abban foglaltakat tudomásul vette.
Hatályos 2024. január 01. napjától.
dr. Szellák Norbert ügyvéd